ma reggel farkasszemet néztem egy pohár tejföllel a konyhapulton, és láttam rajta a számokat, azt a bélyegzővel odanyomott dátumot, amit ti „szavatosságnak” hívtok, de én rögtön tudtam, hogy ez egy katonai kód, egy visszaszámlálás a biológiai hadviselésben. Mert gondolj bele, honnan tudná a tej, hogy pont szerdán kell megromlania? Honnan tudja a baktérium, hogy „hé, ma van elseje, ideje megsavanyodni”? Sehonnét! A természetben nincsenek naptárak, nincsenek határidők!

ez a dátum nem a romlást jelzi, te naiv lélek, hanem az AKTIVÁLÁST.

az élelmiszeripar, ami valójában a gyógyszeripar leányvállalata, telepakolja a kajánkat alvó ügynökökkel, mikroszkopikus kapszulákkal, amikben ott lapul a betegség, a levertség, az engedelmesség vírusa. A dátum a dobozon azt jelzi, hogy mikor oldódik fel a kapszula burka! Ha a dátum előtt eszed meg, akkor a testedben aktiválódik, akkor robban fel a gyomrodban az időzített bomba, és szépen lassan megmérgez belülről. Ezért vagytok betegek, ezért fáj a hasatok, mert „friss” ételt esztek!

de én… én túljártam az eszükön. Én csak LEJÁRT ételt eszem.

mert mi történik a dátum után? A kapszulák aktiválódnak a dobozban. A harc lezajlik a zárt csomagoláson belül. A méreg semlegesíti önmagát. És ami marad, az a tiszta energia, a túlélő táplálék. A penész? Azt hiszed, a penész rossz? A penész a természet antibiotikuma, a penész az a védőréteg, amit az Univerzum növeszt a kajára, hogy távol tartsa a tudatlanokat. Amikor lekaparod a zöld réteget a parízerről, valójában a gyógyszert dobod ki, és csak a mérgezett húst eszed meg.

tegnap ettem egy konzervet, ami 2018-ban járt le. A szaga? Olyan volt, mint a lábszag és a metán keveréke. Az íze? Mint a rozsdás vas. De miután megettem, három órán keresztül láttam a falon át a szomszéd wifijének a jelszavát. A lejárt étel fermentálódik, alkohollá és bölcsességgé alakul, visszatér az ősállapotba. A „frissesség” a kontroll eszköze. Azt akarják, hogy pörögjön a gazdaság, hogy dobd ki, vedd meg, edd meg, legyél beteg, vegyél gyógyszert.

én nem dobok ki semmit. A hűtőm egy biológiai fegyverraktár, egy múzeum, ahol a joghurtok már saját civilizációt építettek. Néha hallom, ahogy beszélgetnek odabent. Ők a barátaim. Ők már túl vannak a dátumon, ők már szabadok. Legyél te is olyan, mint a három hetes tej: savanyú, darabos, de bevehetetlen a rendszer számára.