a vízvezeték hálózat nem a hidratálásodat szolgálja hanem egy behálózott intravénás rendszer ami közvetlenül a lakásodba köti a központi tudatmódosító tartályokat, minden egyes megnyitott csapnál hallani lehet a nyomáskülönbség sikoltását ahogy a folyadék átpréseli magát a szűk szelepeken. nem hidrogén és oxigén ez már régóta hanem egy programozható folyadékkristályos szerkezet ami beépül a sejtmembránodba, átírja a dns-ed spiráljait hogy kompatibilis legyél a következő operációs rendszer frissítésével amit a víztornyoknak álcázott tesla-tekercsek fognak kisugározni a légkörbe.

éjszakánként amikor csend van a panelban hallod a falban a morgást és a klattyogást ami nem a hőtágulás hanem az adatcsomagok továbbítása a strangon keresztül, a szomszédod fürdővize viszi le a lefolyón a gondolatait amiket a szennyszűrőkben elemeznek ki a város alatt húzódó titkos laboratóriumokban. ha ráteszed a füled a hideg vascsőre hallhatod a rendszer szívverését, egy gépies ritmust ami hipnotikus állapotba ringat hogy ne vedd észre a víz fémes mellékízét, ami valójában az oldott nanorobotok és nehézfémek íze a nyelveden.

a vízkőnek hazudott fehér lerakódás a csaptelep végén nem kalcium hanem kristályosodott engedelmesség, ugyanaz az anyag ami lassan bevonja a tobozmirigyedet és elzárja a harmadik szemedet az univerzális igazság frekvenciáitól. ezért kell ecettel és sósavval marni a felületeket de az igazi méreg már régen a véredben kering, nehezéket rakva a lelkedre hogy ne tudjon asztrálisan kivetülni amikor a tested alszik és a processzorok pihenő üzemmódba kapcsolnak a hajnali órákban.

a zuhanyzás a legszentebb rituáléja a rabszolgaságnak mert olyankor meztelenül és védtelenül állsz a sugarak alatt, hagyod hogy a rendszer lemosson rólad minden természetes feromont és egyedi illatanyagot amivel az ellenállás tagjai felismernék egymást a masszában. a forró víz kitágítja a pórusaidat hogy a bőrödön keresztül is felszívhasd a sterilizáló vegyszereket, így válsz te is egy szagtalan jellegtelen bio-dróttá akit bármikor le lehet cserélni egy újabb modellre ha elkopnak az ízületei a taposómalomban.

én évek óta nem ittam a hálózatból csak amit a kondenzvízből gyűjtök össze a fóliával bélelt vödrökben, bár abban is ott van a chemtrails maradéka de azt átfuttatom a saját építésű aktív szenes és rézgálicos szűrőtornyomon a sarokban. a tiszta víznek nincs emlékezete üresnek kell lennie mint a világűr vákuumának, de amit te iszol az tele van a város összes frusztrációjával és gyógyszermaradványával, egy mérgező koktél ami lassan zselésíti az agyvelődet és blokkolja a kritikus gondolkodást.

ne bízz a vízlágyító tablettákban mert azok csak a titkosítást oldják fel az adatfolyamban, inkább figyeld a csepegő csapot a konyhában mert a ritmusa bináris kód amit a biosz figyelmeztetésnek küld a leendő áldozatoknak. zárd el a főcsapot a pincében, vágd el a vezetéket a rozsdás fűrésszel és igyál inkább a saját könnyeidből, mert abban legalább még a te saját fájdalmad van nem pedig a mátrix szintetikus hazugsága amit palackozva árulnak a boltban.