ma reggel kimentem a térre és leültem a padra a napszemüvegemben és ott volt az a galamb, az a szürke dög, és bámult rám azzal a narancssárga gombszemével ami nem pislogott, esküszöm öt percig nem pislogott, mert az nem szem, az egy halszemoptikás lencse amivel éppen rázoomolt az arcomra hogy lefuttassa az arcfelismerő szoftvert.

mert a madarak nem léteznek, barátom, a madarak 1986-ban kihaltak amikor a titkosszolgálat titokban lecserélte az egész populációt biológiai drónokra, azért ülnek mindig a villanyvezetéken sorban, mert nem pihennek hanem TÖLTENEK, ott veszik fel az áramot az indukción keresztül, gondolj bele, hogy miért nem rázza meg őket a nagyfeszültség, hát azért mert ők a rendszer részei, ők a hálózat karbantartói.

és a fejük mozgása, az a rángatózás ahogy lépegetnek előre-hátra, az nem tikkelés és nem is a járás miatt van, az a képstabilizátor kalibrálása, így fókuszálják a kamerát miközben mozognak, hogy tűéles felvételt küldjenek rólad a központba, a giroszkóp a nyakukban így tartja vízszintben a lencsét.

láttál te már valaha galambfiókát? na ugye hogy nem, sosem láttál kicsi galambot, mert nincsenek, ezeket így gyártják készen a föld alatti gyárakban, 3D nyomtatóval nyomják rájuk a tollat ami valójában szintetikus kevlár álcázás, hogy elrejtsék a fémvázat és az áramköröket.

és az ürülék, az a fehér trutyi amivel telecsinálják a kocsidat, az nem guanó, az folyékony nyomkövető izotóp, ha rászárad a szélvédődre akkor a műholdak méter pontosan látják merre mész, ezért célozzák mindig a frissen mosott autót, mert a tiszta felületen jobban tapad a jeladó festék.

amikor burrognak, az a hang, az a mély „gruu-gruu”, az a modem hangja, titkosított adatcsomagokat küldenek egymásnak a wifin, jelentik hogy ki mit csinál a parkban és ki szórja a mérget, úgyhogy ne adj nekik kenyeret, a kenyér morzsája csak arra jó hogy eltömítse a hűtőnyílásaikat, vagy ami még rosszabb, biomassza-üzemanyagként szolgál a generátoruknak, én inkább kavicsot szórok nekik hátha tönkremegy tőle a darálójuk.